Állj, elmesélem, hogyan is kerültünk ide:
A múltkori Csőhídi spiccbotos versenyen történt valami. A verseny alatt rakóztam a pálya szélén, mikor odalépett hozzám egy néző, akiről azt hittem, hogy néző.
Bemutatkozott, Zelei Józsefnek hívják, és a Molnár Sziget Sporthorgász Egyesület verseny szakosztályát vezeti és gyerekhorgászokat keresne a csapatukba. Kérdezte, mikor születtem és van-e kedvem versenyszerűen horgászni. Nem sokkal később megérkezett Apa is, és kiderült Ádámot is hívta a csapatba, illetve Bodzsár Norbit is megkereste ezzel.
Első körben 23-án Szigetszentmiklóson kéne megjelenni egy gyerekversenyre és ott lenne döntés, hogy a 24-i csapatversenyre kit vinnének magukkal.
Ez archív kép, a nap nem sütött:) |
A székház, szintén archív fotó :) |
Tehát, itt álltunk a Dolgozók HE épületénél és beneveztünk gyerek kategóriába. Nagyon lógott már az eső lába, de még nem esett. A sorsolás gyorsan ment, túl sok nevező nem volt, azok is több kategóriában indultak. A 10-es stéget húztam, jó messzire kellett elsétálnunk. A stégen felépítettem az állásom, mire elkészültem elkezdett cseperegni az eső. Amit elsőre láttam, hogy szinte robog a víz ! Rakóstávon esélyem se volt megállítani az úszómat, 4 gr-os úszót. A sodrásban próbáltam megtartani a szereléket, de ezt gyorsan feladtam. Apa pedig készült szúnyoggal, etetőanyaggal egyaránt. Inkább lerövidítettem a rakóst, és a nád mellett próbáltam spiccezni. Pinki volt a csalim és gyorsan be is köszönt az első kis keszegem. Halam már van, bár ezzel messzire még nem jutok. Folyamatosan adagoltam az etetőanyagot. Közben kisebb csoportosulás lett körülöttem. Főleg a helyi vezetők, versenyzők voltak ott, közben Zelei József is megérkezett. Ekkor picit alábbhagyott az eső, és a halak is megindultak. Apa beszélgetett Józseffel, átbeszélték a vasárnapot, és azt, hogy itt verseny után át kéne mennünk a Csőhídire, mivel a csapat ott gyakorol. Szívem szerint azonnal mentem volna, mert ez a peca csak kínszenvedés volt. Főleg, mikor félóra múlva rázendített az eső. Mintha dézsából öntötték volna . . Én az ernyőm alatt csak keveset kaptam belőle, de Apa szépen elázott.
Ők is meglátogatták a stégem |
Nagyon rosszkedvűek lettünk, így a rakó semmire se jó, max dísznek. Negyedórával a vége előtt össze is pakoltunk és a csuromvizes cuccainkat kivittük a kocsihoz. Én elvittem mérlegelésre a megfogott pár halam. Itt jött a meglepetés: a tőlem nem messze pecázó ifik, szinte semmit nem fogtak rakóval. Felmentünk a székházhoz, ahol kiderült, hogy eredményhirdetés csak jövő hét szombaton lesz - de megsúgták, hogy második lettem. Egy gyerek előzött meg, de ő kb ráült egy keszegbányára, van ilyen.
Elbúcsúztunk és elindultunk hazafelé, előtte benéztünk a Walterlandba pár cuccért. Közben telefon jött, hogy a Csőhídit ki ne hagyjuk, ismerkedjünk meg a csapattal és vár minket egy rakósbot. József a verseny után hozott nekünk egy topszett nélküli rakóst, hátha ezzel tudunk egy használhatót varázsolni a minénkből. Nekem nagyon jólesett a dolog. Megérkeztünk a pályára, ahol ott gyakorolt a csaptunk és persze az ellenfelek is. Rövid ismerkedés után felmérték, hogy mire számíthatnak részemről. Megegyeztünk, hogy ameddig lehet spiccbotozni fogok és ha tartom a lépést az ellenfeleimmel, akkor nem is váltunk. Ha nem jön a hal, akkor jöhet a rakó, a match szóba sem jöhetett ezen a vízen - nekem legalábbis nem.
Lehet,holnap ez lesz a nyerő célhal |
Reggel fél 7re kell leérnünk, etetőanyag, csalianyag kiosztásra, szerelékek áttekintésére. Én is kapok majd egy segítőt magam mögé, aki Apánál rutinosabb.
Elbúcsúztunk és otthon elkezdtük a cuccainkat kiszárítani, kimosni és szerelékeket építeni, ahogy azt a csapatkapitány megadta / 3 különböző spicc, 4 különböző rakós szerelék /.
Mozgalmas nap volt, de szerintem másnap sem fogok unatkozni, várom már nagyon !
2015.05.23.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése