Apa szólt, hogy szombaton álomszép horgászidő lesz, ki kellene menni pecázni. Nagy meglepetésére azt mondtam, nem fog menni, "határidős leadós videós" munkám volt.
A peca viszont nem maradt el, Ádám testvérem lelkesen jelentkezett a horgászatra. Jól meg is lepődtem.
Feeder és pickerbotokat pakoltak be, nem készültek túl sok cuccal, de ők nem versenyre készülődtek.
Etetőanyag volt lefagyasztva korábbi versenyről, azt Apa kiolvasztotta és reggel fel is kerekedtek.
Nem túl korán, de nem is túl későn. Én meg odatelepedtem a gépem elé, innen már Ádi meséli el mi történt aznap a tóparton.
Gyorsan beugrottunk még a Sügér Horgászboltba, csontit vettünk.
Megérkeztünk és kipakoltunk gyorsan a horgászhelyre. Először Apa botja lett kész, be is repült a szerelék. Ezután az én pickerem következett - Apa botján nem volt semmi, ami nem volt baj, mert szerelte a 3. botot.
Mégis Ő fogta az első halat, egy kisebb keszeget. Nekem ekkor már valami piszkálgatta a csalimat, de még nem vágtam be rá. Apa azt hiszem fogott még egy halat, bár szákolás előtt megszökött. Annyira azért nem búslakodott, az is kis keszeg volt. Ezután a botom spicce már nagyon begörbült, ideje volt bevágni ! Könnyű volt kitekerni, azt hittem nekem is kis hal van a horgon. De nem így volt ! Egy kiló körüli dévérkeszeg bukkant ki a víz alól. Gyorsan megszákoltuk és egy fotó után ment is vissza.
Ezután Apa fogásai jöttek. A borgörbítős kapás éppen a harmadik bot csalizása közben jött.
Érdekes volt nézni, hogy féltérdre ereszkedve kapja fel a botot, de megvolt neki a hal !
Pár perces fárasztás után megláttuk a halat, pontynak tűnt. Örültünk neki, hogy nem csak keszeg lesz ma horgon ! Én szákoltam meg, elsőre sikerült. Gyors fotó és mehetett vissza.
Sokáig csak keszegek jöttek, majd Apának egy szépséges uszonyú hal következett ! Ilyet is ritkán látni.
Nekem csak kisebb mozdítások voltak, ha bevágtam, akkor se volt semmi a horgon. Már a horgászat végén jártunk, senkinek nem volt már nagyon kapás, amikor Apának valami begörbítette a feeder végét ! Lesz még itt hal ! A fárasztás közben kérdezgettem Apát, lehet, hogy tok ? Elég furcsán mendegélt, aztán kicsit ki is ugrott - ekkor már biztos volt, hogy tok lesz !
Apa óvatosan terelte a part felé, én meg elkezdtem aggódni, hogy fog beleférni a merítőbe . .
Kicsit küzdöttem vele, de végül sikerült megmeríteni és partra hozni a halat.
Klassz zárása volt a napnak. A fotókat is mind én készítettem. Ja, mégse, mert rólam Apa kattintott :)
3 óra körül már úton voltunk hazafelé, egy jó kis peca érzetével a zsebünkben .
2016.10.01.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése