OHCSB 2015 - edzésnap, péntek

Hurrá, itt vagyunk a Velencei-tónál ! Jó, azért elég korán kellet kelni, de már nagyon vártam ezt a pillanatot. Reggel keltünk, mert háromnegyed 7re ott kellett lenni a tónál, a büfében.
Apa megnézte, hogy az oda út 40 perc, ami nem hosszú. Időre oda is értünk, de nem találtuk melyik részen kell lemenni. Többször is rossz helyre mentünk, de végül megtaláltuk a találkahelyet, ami ugyan nem a büfé volt, hanem az evezőspálya. A csapat egy része már pakolászott. Ekkor mögöttünk fordult be Zsíros András, csapatkapitány és mutatta, hogy menjünk tovább. Ekkor összefutottunk a csapat másik felével. Ott volt Rudnay Csilla, Cserna Antal, Gerendi Zsolt, Molnár László. Mikor feljebb mentünk a 10-es box-ba akkor találkoztunk Schmidt Attilával, aki már az összes cuccát kipakolta és nyugodtan szerelt.

Építkezés :)

Mindenkivel kezet ráztunk, megbeszéltük, hogy ki hova ül. Én a jobb szélére ültem, tőlem balra Anti, feljebb Csilla és a felnőttek. 7.30kor elkezdtünk kipakolni. Volt 3 óra felkészülés. A ládámat felállítottam, össze raktam a sneciző botot, rakós botot, mert erre a kettőre készültem.
Szerelés után elmentem az etetőanyagért, csontiért, pinkiért, szúnyogért. Ezután reggeliztünk, a hűtő dobozra ki lett téve ennivaló, kenyér, felvágott, paradicsom, ezekből lehetett csipkedni. Ezután elkezdtem bekeverni az etetőt. Laci jött megmutatni, hogy hogy kell. először a keszeges kaját rendesre megcsinálni, átrostálni. Utána a földet kellett átrostálni, majd a szúnyogot hozzá adni. Ezt össze kellett keverni, majd lianttal meghintve, jó egybe állóssá keverni. Akkor jó, ha egy kicsi nyomással is egyben marad. Keszegeshez még adtam csontit, és már gyúrtam is az alapozót. Az egész csapat nagyon normális volt Velem és Apával, segítőkészek voltak, mintha ezer éve együtt horgásznánk. Annyi kiegészítéssel, mintha Én most tanulnék horgászni - ez speciel majdnem így is van, nagyon sokat szeretnék tőlük majd tanulni.

Gyakorol a csapat

Minden megvolt, a tálcára kitettem az etetőt és a csalikat. Hátam mögött minden bot bevetésre készen állt.

9.50 etetés ideje. Szépen dobtam  rakósra a gombócokat, mögöttem András is mondta, milyen szépen etetek. A sneci kajáról még nem is volt szó, de arról nem kell so
kat mondani. Az egész lényege, hogy jó tocsogós legyen, olyan leves szerű, de azért ne arra a nagyon folyékony cuccra gondoljunk, hanem arra a túl vizesített etetőanyagra. Az a lényeg, hogy ezt is dobtam magam elé. 10 órakor kezdődött a "verseny". Küsszel kezdtem, de nem nagyon akart jönni. Minden ötödik dobásra jött egy, és ez nem jelentett túl jót. Húsz sneci után kinéztem rakósra. Nem kellett sokat várni, jött az első kapás. A szerelékről egy kicsit, Azt tudni kell, hogy itt elég finnyásan eszik a hal így a legfinomabbnak kell lenni. A főzsinór 12, az előke 8as, a horog 16, amiből csak a végén tettem fel 14est. Az úszó 1gr, sörét ólmokkal kisúlyozva.

Gyere csak ide, Apucihoz !

A csali csak szúnyog. Néha megtűzve egy fehér csontival, de az a nagyobbik részben nem működött. Elején fenéken voltam, ami nem ígért sok halat, így vízközé mentem, ahol jött, de még nem annyira, mint kellett volna, úgyhogy később fenék felett 10-20 cm- re horgásztam. Itt mindig volt kapás, de a legtöbb csak állkapás volt. Mindig rendesen bevágtam, de nem lett meg, csak az utolsó másfél órában nyelettem be rendesen a horgot, azok viszont meglettek, csak a horog szabadítás nem volt olyan egyszerű. Én mindig úgy vagyok vele, etetésileg, hogyha nincs hal, akkor egy szép egykezest, 15 percenként rá kell dobni, de ha van hal az etetésen, akkor minden hal után egy diónyi gombócnak minimum mennie kell rá. Közben jöttek a tippek, hogy a "koppanós" kaját dobjuk, arra jobban bemozdulnak a halak. Ez nálam is működött. A rakóm gumizása kemény lehetett, ezt is lazítjuk holnapra. Mellettem Anti matchre állt és szépen szedte a halakat. Később láttam, hogy a box elején már ott van a csapat többi tagja is, Hipszki Róbert, Ribli János és Széles Ádám. Valószínű ők később érkeztek.

13 óra a verseny vége. Nem nagyon voltam megelégedve, mert sok hal nem lett meg, és ez a mérlegelésnél derült ki mikor kiderült, hogy közel 3 kg volt, és ha a leakadt halakat is bele számoljuk, akkor bizony 4 kg, vagy afelett. Antinak mellettem se volt sok hal, pedig amilyen tempóban szedte, Én biztos 4 kg fölé tippeltem volna, de csak 2 kg körül volt. Ez is egy tanulság, sok mindent kell majd ezután megbeszélnünk.

Az a bizonyos tenyeres keszeg

A verseny után Én csak azért is ránéztem matchre, amit ugyan nekem nem kell bevetnem majd a versenyen, de  azért Én megpróbáltam, kíváncsi voltam, hogy a nagyobb halak mennyire vannak kint. Úgy az első bójáig dobhattam, mert messzebb már nem akartam. A maradék keszeges kaját rászórtam, és vártam. A felkészülési időben én már kimértem a vizet, szóval a a horog érintőre volt téve. Többször is dobtam újat, és úgy 20 perc telt el, mikor előttem egy kis sneci úszkált. Az egészben ott a poén, hogy Én néha-néha felnéztem matchre, gondolva ennyi kis etetéstől miért lenne ott már hal, így vígan néztem a kis küszt, ami előttem úszkált. Ekkor felnéztem és nem láttam az úszóm. Többször is volt, hogy rossz helyre néztem, és csak harmadjára látom meg az úszót, de most nem volt se messze, se közel. Ekkor a botspiccen volt egy rántás, Én meg rendesen bevágtam. Megvolt a hal. Partközelben láttam, hogy ez egy szép keszeg. Mondom magamban ez kellett volna még. Gyorsan újat dobtam. A horogra rendesen megpakoltam tűzővel, hogy azon a kevéske etetésen, legyen egy szép nagy csali. És lám lám, volt egy gyönyörű kitolás és meglett az a hal is. Ezután még egy keszeg jött, de be kellett fejeznem mert Apa mondta, hogy kezdjek pakolni. A felnőtteknek is vége volt már, de néztem, hogy még javába, tolják, dobják a botokat. Mi már össze pakoltunk, ezután indultunk a közeli étterembe, vacsorázni és csapatmegbeszélésre. Itt mindenki elmondta, hogy milyen technikával horgászott, később azon mit változtatott. Nagyon sok jó ötlet felmerült és elhangzott az is, hogy durva halbőség volt, ami itt tényleg nem jellemző. És bizony ennek a mondatnak holnap lesz még jelentősége. Amikor rám terelődött a szó, András összefoglalta nálam mit tapasztalt. Elsősorban a rakó lesz a fő csapás, ha ennyi hal van, de alakítunk kicsit a szerelésemen. Annyira, hogy holnapra hoz egy másik botot ! Nem az enyém gumizásán lazítunk, hanem másik bottal horgászok holnap. Ja és merítőszákcsere is lesz, a gyorsabb szákolás miatt. Vacsora után elbúcsúztunk,  mindenki indult vissza Budapestre, másnap fél hétkor meeting a pálya mellett. Tényleg, Andrástól megkaptam a csapatmezeimet is, nagyon király - kék, mint a szemem :)

Izgulok . .

2015.06.26.