"Arany-halak"

Félig a vízben

Apa szombatra még tervezett egy pecát, mivel  jó időt mondtak aznapra. Reggel keltünk nyugodtan és mikor indultunk, Apa felhívta a tavat, hogy mennyien vannak a tavon. Amit mondott az egy kicsit durva volt, hogy 7-kor nyitnak és Apa 8-kor hívta őket, és a halőr azt mondta, hogy még csak most hajtott be az utolsó autó. Mondom magamban, akkor a tuti hely kilőve.

Ádám első tokja

Mesterhármas

Egy gyönyörű keszeg

Mikor odaértünk láttuk, hogy csak a halőrház felőli oldalon van csak teltház, szembe itt-ott ültek. A legjobb az volt, hogy a múltkori helyünk szabad volt. Így azt céloztuk meg. Kiváltottuk a napijegyet és mentünk elfoglalni a helyünket. Én ültem a jobb szélen, Apa és Ádám meg középen, mert a feedert egy állványra tették. Fenekezést terveztünk, Apa és Ádi feedereztek, Én pedig a rövid pickert vettem elő. A múltkori versenyen a Farmer-tavon jól szerepelt a kis bot, ezért is horgásztam most ezzel. Meg azért megnézném, hogy két kilós halnál nagyobb dögöt ki lehet-e vele szedni. Gondoltam biztos, de azért élesben nem minden olyan, mint amit horgászvideókon látok. Halas etetőanyaggal készültünk, mert az múltkor nagyon bevált. A csali az a puha lebegő pellet volt, ami majdnem mindig jól működik hűvösebb vízben. Apa gyorsan bedobta a feedert, majd rá pár percre jött a kapás. Egy keszeg, de nem az a kis tenyeres, hanem inkább az a három tenyeres nagyságú. Utána jött neki még egy hal, egy kárász. Az el kell mondanom, hogy a múltkor a víz volt lejjebb volt, de most ott volt,ahol múltkor még száraz lábbal járkáltunk. Így nekem gumicsizmát kellett venni, hogy a ládát fel tudjam állítani. Mikor ez megvolt, jöhetett a picker. Addigra mire kész lettem Apának és Ádámnak már be volt dobva a feeder - sőt Apának már 2 hala volt. Végre  már minden megvolt a picker a helyén, így már csak a kapásra kellett várni. Tíz perc telt el, mikor kicsi pöcögtetések voltak, Én meg gondoltam, bevágok. Mikor bevágtam, szépen hajlott a bot. Nem küzdött annyira, de érezni lehetett, hogy nem kis keszeg van a horgon. Amikor partra került láttam, hogy egy új hal kerül fel a listára. Egy szép lénai tok volt. Nem nagy, de szerintem az egyik legszebb halfajta. Fotó és mehetett vissza. Ezután még jött nekem egy gyönyörű dévér. Majd Ádám botjánál kiengedett a spicc, Én meg mondtam, hogy vágjon be. Ezután szépen hajlott a bot. Rövid fárasztás után szákba került egy újabb szép tokhal, ami Ádám élete első tokja.

Majd folyamatosan  jöttek a kapások. A pickernél azt hittem, hogy majd berántják a botot, de egyik kapás se volt olyan. Legtöbbjük keszeg volt, de volt ott néhány kárász is. Egy ideig ültem és néztem, hogy ilyen kicsi mozgatások vannak a boton. Majd az egyik ilyen mozdításnál bevágtam, és orsóig meghajlott a bot. Mondom király, végre egy ponty. Nagyon nem láttam senkit pontyot fárasztani, gondoltam már elbújtak, de Én legalább fogok egyet. És ami ezután jött, azt soha nem felejtem el. 18-as főzsinórral volt felszerelve a picker szóval, ha fék nincs jól beállítva akkor vége. De hálistennek ilyen nem volt, de azért szépen húzta a botot a hal, meg nagyjából azért is volt ilyen lehetősége, mert előttem a víz 4 méter volt, szóval szépen tudott lefele menni. Majd a damil hirtelen lazult, és ami történt az nagyon durva volt. Lazult a damil, és hirtelen a vízből kilövellt egy hatalmas tok. Legalább egy méter magasra dobta ki magát !Olyan szépen látszott az alakja, hogy nem lehetett összetéveszteni. Nagy barna vágó tok volt.

Ezután nem volt kérdés, milyen hal van a horgon. Gondoltam, hogy most csavarta magára az összes damilt. De az ugrás után még volt ereje, lehúzni pár métert az orsóról. Még jó pár perces fárasztás után sikerült partra terelni a szépséget. Na igen, de, hogy tegyük a szákba, mivel nem volt nálunk a széles fejű szák. Ezért félig a szákban, félig a vízben volt a hal, de a partra került.

A várva várt potyka

Onnan gyorsan a ponty matracra vittük. Lemértük, és nem hittem a szememnek. 4.00 kg volt a súlya! Majdnem sikerült megdöntenem a rekordom, de a tok rekordom ezzel megdőlt. Fotó után szépen komótosan vissza úszott a vízbe. Nagyon szép látvány volt. Ezután még fogtam egy kárászt, meg pár dévért. Apa is fogott kárászt, keszeget. Utána ritkultak a kapások, de Ádám még fogott egy kárászt. A pontyok nagyon nem akartak jönni. Apa felszerelte a matchbotot, hátha itt vannak közel, vízközt a halak. Fogott is egy pár snecit :) Éppen így "spiccbotozott", amikor nézem a lerakott botokat és a kisebbik feeder már teljesen be van hajolva ! Gyorsan odakiáltottam Apának, hogy KAPÁS ! Apa felkapja a botot, ami szépen hajlott. Mondom végre megjött a ponty, de Apa lassan tekerte kifele a halat, "hentesmunka". A táv felénél a hal megadta magát és felfeküdt a vízre. Nem minden nap látunk pontyot fárasztás közben 15 méterre a partól felfeküdni.

Ennek örültünk, mert így könnyen megszákoljuk. Persze mikor előttünk volt, feléledt a halacska, és végre elkezdett küzdeni. Ezután Apa kifárasztotta és már parton is volt. Persze Én csizmában a vízbe videóztam és fényképeztem, de mivel a kavicsok csak egy ideig voltak a lábam alatt így nem tudtam rendesen Apát lefényképezni. Kicsit megcsúsztam és majdnem beleestem a tóba. Szerencsére csak a csizmámba ment víz, így szárazon megúsztam. Ezután nagy csönd volt, senkinek semmi. Majd nekem hirtelen berántotta valami a botomat. Szépen dolgozott a picker. Majd pár perc alatt kijött a szép nagy ponty. Azt hittem rekord, de "csak" 3.30 kg volt. Azért pickerrel ezt is öröm kiszedni. Ezután már nagyon nem jött semmi, így magam elé dobtam. Épp, hogy magam elé esett a szerelék. Pár perc és volt kapás, de pont nem figyeltem, így nem lett meg. De gyorsan vissza dobtam, hátha lesz még egy kapás. És volt is. Egy keszeg. Ezután már nem nagyon jött semmi. Így kezdtünk összepakolni és indultunk haza. Lehet, hogy ez volt az utolsó peca, de bármi lehet még.

2014.10.11.