Apa már rég kinézte ezt a tavat, mert ott volt az Aranypikkely mellett, de ide most verseny alkalmából mentünk. Előző nap elmentünk feltérképezni, ami nem sikerült valami fényesen. Azt mondták, hogy a kis tóra menjünk. Kicsit furcsa volt, mert az a tó elég kicsinek tűnt és azért 40 ember benevezett a másnapi versenyre. Az a lényeg, hogy mi nem fogtunk semmit, de még a jó csalit se találtuk meg. Hideg vízire gondoltunk, de az se vált be. Így kapás és tapasztalat nélkül mentünk haza.
Másnap már jött a verseny. Szépen odataláltunk, és regisztráltunk. Jó ideig álltunk, és vártunk és egyszer csak látjuk, hogy a horgászhelyeket nem a kis tóra, hanem a nagy tóra tűzik ki. Kiderült, hogy 40 ember nem fér el a kicsin, ezért áttették a nagyra. Persze így az jött, hogy mi még a tavat se ismertünk, ezért mondhatjuk először pecáztunk rajta. Azt tudtuk, mert mondták, hogy nagy halak vannak benne, ilyen öt-hat kilótól felfelé. Jött a sorsolás Én a végén húztam ki a 35-ös helyet. Elindultunk elfoglalni a helyet, és kiderült, hogy szektor szélét sikerült húznom. Összeraktuk a botokat egy feeder- egy fenekező párosítással. Én úgy számoltam, hogy a feederre több kapás fog jönni, így csak azt fogom nézni, addig a másik feedert átszereltem a legerősebb match véggel és bedobtam fenekezőnek és le raktam a kapásjelzővel együtt, gondolván, hogy erre nem jön annyi kapás, ha meg jön akkor majd pittyeg a jelző.
A verseny pontban 8kor kezdődött. Én dudaszónál bedobtam a feedert és próbáltam befeszíteni a spiccét. Mikor az sikerült, átmentem a fenekező bothoz és azt is bedobtam. Szépen beállítottam, hogy csipogjon, és ekkor Apa szól, hogy feszítsem be a feedert, mert mindig kilazul a spicce. Mikor beletekertem, hirtelen magától elkezdett pattogni, ezért gyorsan bevágtam és meglett a hal. Szép lassan tekertem kifele, jött mint egy homokzsák. Mikor 5 méterre volt a parttól felébredt és elindult vissza a tó közepe felé. Ekkor láttam, hogy egy jó nagy "tehén" van a horgon. Egy spanyol pikkelyes tükrös volt. Ezután "gyorsan" megszákoltam, ami annyira könnyen azért nem ment, mert nem fért a szákba. Fotó után a mérleg 6.52 kg mutatott, ami egy új egyéni rekordot jelentett számomra. Gyorsan a szákba tettem. Ezután jókedvvel dobtam vissza a feedert, hátha jön még egy ilyen szépség.
És persze, hogy nem jött semmi. Egyszer csak a csipogó hangosan berregett. A nyeletőféket visszakattintottam, és bevágtam. A ponty kicsi volt, de minden hal számított. Ezután megint a fenekezőn volt kapás, így a feedert egyre kevesebbet figyeltem. Ugye az elején azt mondtam, hogy csak a feederre számítok, most ez megdőlt, mert a fenekezőnek nagyobb "sikere" lett. A ponty egy koi volt, ami szintén rekord, mert 3 kg feletti koit még nem fogtam. Ezután jött még egy kapás, ekkor már a szomszédoknak nagyon nem tetszett, hogy Én itt fogom a halakat, de Ők nem fognak semmit.
A feedert éppen dobtam be, mikor csipogni kezdett a kapásjelző. Sajna bottal a kezemben, nem volt egyszerű felvenni a másik botot, így a hal elment. Ezután jó sokáig nem volt hal. 1kor nem fújták le a versenyt, hanem meghosszabították 2ig - bár erről a tó egy részének elfelejtettek szólni . . . A mi sorunkba már mindenki elpakolt, de máshol még horgásztak. Ezután a feederen volt egy kapás, meg is volt, de mikor tekertem volna az orsón hirtelen az ellenállás engedett. Mindent elvitt kosártól kezdve a horogig.
2kor lefújták a versenyt. Mi addigra már készen voltunk az elpakolással, így csak be kellet szállnunk a kocsiba. Megebédeltünk a halőrháznál és ezután jött a díjkiosztó. Volt mázli díj, volt legnagyobb- és legkisebb hal díj. Én egyiket sem kaptam. Ezután jöttek a kupák. Itt 6-1. helyezettig volt a díjazás. A 6. helyen ki szerepelt? hát Én 13.86 kg-mal!!!! Nem hittem el, hogy első pecám volt a tavon és Én hatodik lettem, 43 felnőtt mellett!! Szóval kaptam egy szép ezüst kupát. Az 1. díjat egy helyi horgász nyerte , aki a tó verseny csapatának tagja -ráadásul feeder csapat -így nem volt kérdés ki nyeri. Olyan 30 kg fölött teljesített. Ezután volt tombola húzás, ahol ismét sikerélmény ért - nyertem egy kiló etetőanyagot. Összefoglalva jó nap volt. Majd máskor is jövünk ide, de remélem, hogy a következő pecánál, már a Duna-Tisza csatornára megyünk pergetni.
2014.11.09.
Már csak a feederbot árválkodott bent, minden más a kocsiban volt, mikor ívbe hajlott a vége ! El se hiszem, az utolsó utáni pillanatban jött a kapás ! Felkaptam a kamerát, elindítottam a videót és letetettem egy padra. Apa addig csalogatta kifelé a tokot. Mert közben a hal, egy szép ugrással meg is mutatta magát ! Én közben szerelgettem a merítőszákot / mert már az is a kocsiban pihent/ és készültem a szákolásra. Itt jött egy pici probléma: a tok hossza. 
